Színek

Iáiáó, iáiáó,

Fehér ő, mint a hó, ott él, ahol cudar jég honol, 

Nem más, mint ő a jegesmedve úr. 

Iáió, iáiáó,

Éldegélt a vízben ő, parton napozni szokott, 

Nagyra tátsa a száját, mert bizony a foga fáj nagyon, 

Zöld vonja körbe őt, nem más ő, mint a krokodil ki fogorvos után hullassa könnyeit. 

Iáiáó, iáiáó, 

Sárga tollán megcsillan, egy kis kosza napsugár,

Csipogva szedi fel a morzsát, 

Csip, csip mondja a csibelány. 

Iáiáó, iáiáó,

Ravaszdi ez az állat, 

Jól érzi magát, ha eszeden túljárhat, 

Bozontos farkáról felismered, 

Narancssárga bundájától óva intelek,

Ő ki erdőben él, a fantasztikus róka úrfi. 

Iáiáó, iáiáó, 

Röf-för, zeng tőle a falu,

röf-röf közeledik eme hang, 

Kilehet ő vajon, 

Nem mást lehet ő már, 

Ki a gazda nagyon keres már, 

Rózsaszín a bőre színe, te is biztos felismerted, 

elszökött ő gazdájától világot látni, 

Nem mást lehet ő mint röfi úrfi a malac.  

Iáiáó, iáiáó,

Piros hátán apró fekete pöttyök, 

Leveleken mászik ő,

Élelem után kutatva, 

Ujjaidra szállva meg számolhatod pöttyeit, 

Kicsi katica, aki piros kabátjában tóvá szál.  

Iáiáó, Iáiáó,

Ormánya derekáig ér, 

Füleit kimeresztve trombitál egy jó nagyot, 

Szürke bőrén lepihen egy kis madár, 

Trombitás pajtást figyeli, 

Nem más volt, ő, mint az elefánt.

Iáiáó, Iáiáó,

Cica egy szobában magányosan nyávogót, 

Mert bizony nem találta a tejes köcsögöt,

A kredencre ugrott, 

Barna bundája alatt összeroskadt a polc, 

Kicsi cica hoppon maradt, tejföl nélkül aludni ment. 

Iáiáó, Iáiáó, 

Jeges mezőn topogott, 

Fekete szmokingjában hajbókolt, 

Ki lehet ő vajon?
Kit mindenki szeret?
Nem volt más ő, mint a pingvin, kit mindig szeretgetnél.